Káros-e az autóm a környezetre? Útmutató a járművek kipufogógáz-kibocsátásához

Amikor autóval közlekedik, a kipufogócsövön keresztül sok káros anyag kerül a környezetbe. Bár ezek a belsőégésű motor működtetésének szükséges melléktermékei, mégis károsak lehetnek a környezetre, hozzájárulhatnak a légszennyezéshez, és egyes embereknél egészségügyi problémákat okozhatnak.

Különösen a dízelüzemű járművek kerültek a figyelem középpontjába a káros anyagok kibocsátása miatt, mivel ezeket a benzinüzemű autóknál szennyezőbbnek tartják. Ezért a gépjárműadót ma már a motor mérete, az üzemanyag típusa és a CO2-kibocsátás alapján határozzák meg.

A járművek kipufogógáz-kibocsátásáról szóló átfogó útmutatóban megvizsgáljuk, hogy pontosan mi jön ki a járművéből, hogyan hat Önre, és mit lehet tenni a kipufogógázok ellen.

Mit jelent pontosan a jármű kipufogógáz-kibocsátása?

A kipufogógázok különböző gázok és részecskék keveréke, amelyeket a járművek a motor működése során bocsátanak ki. Ezek a kibocsátások csökkenthetik a körülöttünk lévő levegő minőségét, különösen a sűrűn lakott, nagy forgalmú városokban.

Széles körben elterjedt nézet, hogy a kipufogógázok és a légkörbe kibocsátott egyéb részecskék együttese a globális felmelegedés egyik fő oka.

Bár a kipufogógázok általában ártalmatlan vegyi anyagokat, például oxigént, nitrogént és vizet tartalmaznak, veszélyesebb szennyezőanyagokat is tartalmazhatnak.

Gépjárművek kipufogógázai és szennyezőanyagai

A járművek kipufogógázai anyagok keverékét tartalmazzák, amelyek közül soknak káros hatásai vannak. Ezek közé tartoznak a következők:

Szén-monoxid (CO) – Ez a láthatatlan gáz az üzemanyag nem teljes elégetésének eredménye, és az emberre rendkívül mérgező. A legtöbb modern motor a hatékony égési folyamatoknak köszönhetően csak kis mennyiséget termel belőle, de a régebbi motorok nagyobb bűnösök.

Szén-dioxid (CO2) – A CO2 egy üvegházhatású gáz, amelyről úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás egyik fő okozója. Bár technikailag nem mérgező, túlzott mennyisége hozzájárul az óceánok savasodásához.

Nitrogén-oxidok (NOx) – A nitrogén-oxidok minden égési folyamat során keletkeznek. Nagyon reaktívak, és hozzájárulhatnak a szmog kialakulásához, ha a levegőben lévő más vegyi anyagokkal érintkeznek. Néhány gyártó közismerten csalt az NOx-teszteken.

Kén-dioxid (SO2) – Ez egy színtelen, égett gyufa szagú gáz, amely természetes módon a benzin és a dízel finomításához használt nyersolajban található. Elégetésekor savakat képez, ami a motor korróziójához és szmoghoz vezethet.

Benzol (C6H6) – Ez a benzinben és a dízelben természetes módon, nagyon kis mennyiségben fordul elő, és a járművek kipufogógázából is kiáramlik, mint el nem égett üzemanyag. A benzol rákkeltő, és nagy mennyiségű belélegzése súlyos egészségkárosodást okozhat.

Szénhidrogének (HC) – A szénhidrogének a nem teljes égés következtében el nem égett üzemanyagként távoznak a kipufogógázból. A benzinkutaknál történő tankoláskor az üzemanyagtartályból és a töltőnyakból is távoznak üzemanyaggőzök.

Részecskék – A dízelmotorok koromból és fémekből álló fekete részecskéket bocsátanak ki a levegőbe, amelyeket részecskéknek nevezünk. A modern gépkocsik dízel részecskeszűrővel (DPF) vannak felszerelve, hogy megakadályozzák, hogy ezek a káros részecskék a légkörbe kerüljenek.

A kipufogógázok belélegzésének hatásai

Az autókból származó szennyező anyagok számos egészségügyi problémát okozhatnak, az allergiától és bőrirritációtól kezdve a szívbetegségekig és az asztmához hasonló légzőszervi problémákig. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a dízel kipufogógázoknak való hosszú távú kitettség a tüdőrák megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozható.

Az eltömődött kipufogó szén-monoxid-mérgezéshez vezethet. A CO belélegzése fejfájást, légzési problémákat és nagy koncentrációban akár halált is okozhat. Különösen veszélyes a gyermekek és a szívbetegek számára.

A kipufogógázok mennyisége, amelyeknek az emberek ki vannak téve, nagymértékben változik, de a sűrűn lakott városi területeken élők vannak a legnagyobb veszélynek kitéve.